Mit gondol, miért lehetnek irigyek a gyermekek?

Nem kell sokat gondolkodnunk, míg eszünkbe jut egy olyan helyzet, amikor gyermekünk, vagy egy általunk ismert gyermek nem adta oda a lapátját vagy épp valamilyen játékát a társának. Azonban hiba lenne egyből rossznak és irigynek gondolni a gyerkőcöt, ugyanis ő egészen másképp látja még a dolgokat.

Ugyanis a gyermek egyetlen nézőpontból látja a világot: a sajátjából – a másik nézőpontjából nem tudja megérteni, és nem tud több nézőpontot összehasonlítani. A saját aspektusából ért meg mindent, ami körülötte zajlik a világban, és úgy hiszi, hogy mindenki úgy látja a dolgokat, mint ő.

Sokáig tanulja, hogy mindenkinek saját nézőpontja és gondolatai vannak, és hogy nem minden az, aminek látszik. Amíg ezt nem tanulja, érti meg, addig gyakran összekeveri a saját nézőpontját máséval, és nem érti a különbséget mások és önmaga között. Ezért, ha az illető nem volt jelen egy adott eseménykor, nem fogja tudni neki elég részletesen, érthetően elmondani, hogy mi történt.

          Nagyot tévednénk, ha irigynek vagy önzőnek neveznénk azt a gyermeket, aki nem adja oda a játékát a társának, vagy nem érti meg, hogy miért nem szabad elvenni a másik kisautóját. Hiszen még nem érti azt sem, hogy ami számára kellemes, lehet, hogy valaki más számára kellemetlen. Idő kell hozzá, mire felismeri, hogy a másik ember gondolatai és érzései különböznek az övétől.

Tehát az ítélkezés helyett inkább fogadjuk mosolyogva nézőpontját és próbáljuk meg a kompromisszumkötést alkalmazni a szidás helyett. Sokkal hamarabb el fog jönni az az idő, amikor mindent érteni fog már. Addig is élvezzük ki a gyermeki lét minden egyes áldott pillanatát.

 www.sikergyerkocok.hu

Forrás:
Dr. Kádár Annamária: Mesepszichológia